AI Summit Budapest 2026

Mi történik bennünk, amikor a bizonytalanság és a szorongás átveszi az irányítást – és hogyan találhatunk vissza abból az állapotból, amelyben már nem a félelmeink határozzák meg a következő lépéseinket?
Az Elveszett harmónia című könyv szemléletére épülő 30 perces interaktív workshopon a test, az idegrendszer, az érzelmek és a gondolataink összefüggésein keresztül járjuk végig a túlélő módtól a belső biztonság és a teremtőbb működés felé vezető utat.
Megnézzük, hogyan jelenhet meg a szorongás a polivagális létra különböző állapotaiban, milyen üzeneteket hordozhatnak az érzelmeink, és hogyan ismerhetjük fel azokat a gyökérfélelmeket, amelyek észrevétlenül befolyásolhatják döntéseinket. Egyszerű mindfulness-, légzés- és tudatossággyakorlatokon keresztül azt is megtapasztaljuk, hogyan teremthetünk egy kis teret az automatikus reakció és a következő választásunk között.

Tóth Réka Ibolya

alapító, mindfulness oktató
MNDFL flow

Az AI korában különösen fontos, hogy tudatosan használjuk azt, ami emberi gondolkodásunk egyik legnagyobb ereje: a kreatív asszociációt. Egy rövid elméleti bevezető után illatokkal és vezetett gyakorlatokkal kísérletezünk, hogy megtapasztaljuk, hogyan kapcsolhatók össze érzések, emlékek, képek és benyomások új gondolatokká és friss nézőpontokká - akár egy aktuális szakmai vagy üzleti kérdés kapcsán.

Molnár Éva

Természetgyógyász, coach

Az AI Healthcare Summit nyitóbeszéde adja meg a nap keretét: mi köti össze a délelőtti nemzetközi projektblokkot a délutáni klinikai és fejlesztői előadásokkal, és milyen szakpolitikai környezetben mozognak ezek a fejlesztések. A szekció íve a rendszerszintű adatelemzéstől a betegágy melletti alkalmazásokig tart.

Dr. Horváth Péter

tudománypolitikai és innovációs államtitkár
Tudományos és Technológiai Minisztérium

Hogyan válhat a mesterséges intelligencia az egészségügyi rendszerirányítás eszközévé? A Semmelweis Egyetem, a Harvard, a Northeastern University és a prágai Közgazdaságtudományi Egyetem közös válasza.

Mauricio Santillana

fizika, valamint a villamos- és számítógép-mérnöki tudományok professzora
Northeastern Egyetem

Míg a projektbemutató azt mutatja meg, mit épít a HAI-SO, a beszélgetés azt, hogy a tudás átadását mennyire segíti ma a technológia. Hogyan működik Európában az Egyesült Államokban kialakított adatvagyon-felhasználási modell? Mennyire működik a tudástranszfer regionálisan és globálisan, és gyorsabbá teszi-e ezt a mesterséges intelligencia – vagy a társadalmi, kulturális és jogi különbségek fontosabbak a technológiai összhangnál? A beszélgetés az amerikai kutatás, a magyar egészségpolitika és a cseh egészséggazdaságtan nézőpontját ütközteti.

Dr. Szócska Miklós

igazgató
Semmelweis Egyetem – EMK

Mauricio Santillana

fizika, valamint a villamos- és számítógép-mérnöki tudományok professzora
Northeastern Egyetem

Peter Pažitný

Oktató
Prague University of Economics and Business, Faculty of Management

Hogyan épülnek és működnek a régió egészségügyi együttműködései egy piaci szereplő szemszögéből? Az orvosi képalkotást elemző mesterséges intelligencia ma már egyszerre több országban fut élesben – a mellkasröntgentől a csonttöréseken, a csontkor-meghatározáson és a mammográfián át a fej- és tüdő-CT-ig –, sőt országos léptékű radiológiai programokban is. Az előadás konkrét regionális projekteken keresztül mutatja meg, mi egy technológiai szállító tényleges feladata: hol ér véget a termék, és hol kezdődik a bevezetés, a képzés és a mindennapi klinikai működés támogatása. A visszatérő kérdés, hogy két szomszédos ország egészségügyi rendszere között melyik különbség akasztja meg leginkább egy már működő megoldás bevezetését.

Matěj Misař

A Carebot társalapítója és vezérigazgatója.
Carebot

A beszélgetés az előző előadásra épül: az előadás azt mutatja meg, mi történt, a kerekasztal azt, hogyan – és mi kell ahhoz, hogy máshol is megismételhető legyen. Négy kérdés köré épül: mitől működik a gyakorlatban egy határon átnyúló együttműködés és mitől bukik el; hogyan adódik át ténylegesen a tudás intézmények és országok között, mi vihető át és mi nem; mit igényel a klinikai gyakorlat egy ilyen projekttől, és mennyit tud reálisan befogadni; végül mi kell ahhoz, hogy a sikeres projektből rutinszerű használat legyen. A kerekasztal szándékosan három nézőpontot választ szét: a technológiát építő és bevezető cégét, a klinikai gyakorlatét és a nemzetközi iparágét.

Láng Róbert

a felügyelőbizottság elnöke
Egészségügyi Szolgáltató Zrt.

PharmDr. Karin Bacmanakova

Ügyvezető igazgató
Bristol Myers Squibb

Matěj Misař

A Carebot társalapítója és vezérigazgatója.
Carebot

Dr. med. habil. Tárnoki Dávid PhD

Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központ, Országos Onkológiai Intézet, Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika

A DIGI4Care az Interreg Duna Régió Program projektje, amelyben nyolc ország mintegy tizenegy partnere dolgozott azon, hogy a betegutakat digitális és MI-megoldásokkal gondolják újra. Négy nemzetközi pilot futott: MI-alapú diabéteszes retinopátia-szűrés az alapellátásban, sürgősségi ultrahang és teledidaktikus képzés, kardiológiai telerehabilitáció, valamint a demencia és a kognitív zavarok digitális támogatása. A projekt fő üzenete, hogy a technológia önmagában nem megoldás: az érték a munkafolyamatba építésből, a képzésből és a fenntartható finanszírozásból jön – ajánlásai a fokozatos, evidenciaalapú bevezetés, a támogató, nem gátló technológiaértékelés, az ellátási szintek együttműködése és a világos szabályozási keret. A kerekasztal a pilotok eredményeit és a rendszerszintű bevezetés feltételeit járja körül.

Dr. Kovács Réka

Senior Health Policy Advisor & Grant Portfolio Lead
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ

Lisa Lichtenegger

Közegészségügyi kutató
Ludwig Boltzmann Institute Digital Health and Patient Safety

Mira Ganova

Vezérigazgató
Digital Health and Innovation Cluster Bulgaria

Peter Pažitný

Oktató
Prague University of Economics and Business, Faculty of Management

A délelőtt leghosszabb és legmagasabb szintű programpontja: kormányzati szintű beszélgetés arról, hogyan erősíthető a regionális együttműködés az egészségügyi mesterséges intelligenciában. A fókusz az, hogy kinek mi a szerepe, és mit tehet ebben az állam: mekkora a távolság a stratégiák és a tényleges bevezetés között, hogyan oldható meg a finanszírozás, és mit lehet közösen gyorsabban elérni, mint külön-külön. A beszélgetés szándékosan a délelőtt végén kapott helyet, hogy reagálni lehessen az előtte bemutatott projektekre; rövid regionális helyzetjelentés vezeti fel.

Dr. Szócska Miklós

igazgató
Semmelweis Egyetem – EMK

Dr. Horváth Péter

tudománypolitikai és innovációs államtitkár
Tudományos és Technológiai Minisztérium

Ing. Mgr. Markéta Foldyna Hellová MHA

egészségügyi technológiákért felelős főigazgató
Cseh Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma

Milyen feltételekkel juthat el ma egy digitális egészségügyi megoldás a fejlesztéstől a betegágyig Európában? Az előadás a szabályozási környezetről ad helyzetképet: hol tart az uniós harmonizáció, mennyire mozdulnak együtt a tagállamok, és melyik az az elem, amelynek a harmonizálása a legtöbbet gyorsítana a régió egészségügyi MI-fejlesztésein. Ez az előadás zárja a délelőttöt, és egyben összefogja: a nemzetközi projektek és a kormányzati kerekasztal után itt derül ki, mit enged és mit követel meg az európai keret.

Dr. Mezei Fruzsina

Digitális egészségügyi és innovációs szakértő
Medistance, Università Cattolica del Sacro Cuore

Hol húzódik ma a határ egy egészségügyi „wellness-alkalmazás” és egy orvostechnikai eszköznek minősülő MI-fejlesztés között, és mit jelent ez a fejlesztő számára? Az előadás azt a jogi keretrendszert járja végig, amelybe egy MI-alapú egészségügyi fejlesztésnek bele kell illeszkednie: besorolás, megfelelőségértékelés, adatvédelem, felelősségi kérdések – és azok a döntések, amelyeket a fejlesztők a leggyakrabban elrontanak. Ez az előadás nyitja a délutánt: a szabályozási keret adja meg mindannak a kereteit, ami utána a színpadon szóba kerül.

Dr. Weidinger Kinga

Ügyvéd, Adatvédelmi tisztviselő, Egészségügyi szakjogász
Független ügyvédi irodák

A vízminőség folyamatos ellenőrzése az ivóvízhálózatoktól és ipari technológiáktól kezdve a felszíni vizek és szennyvizek monitoringjáig egyre nagyobb kihívást jelent. Az előadás bemutatja, hogyan teszi lehetővé a Holodetect mikroszkóprendszer a mikroszkopikus részecskék, algák, mikroorganizmusok és egyéb szennyezők automatikus, valós idejű vizsgálatát. A digitális holografikus képalkotás és a mesterséges intelligencia kombinációja nemcsak a minták gyors és objektív kiértékelését teszi lehetővé, hanem új szintre emeli a vízmonitorozást azzal, hogy a rendszer tanítható AI-modellek segítségével tetszőleges objektumtípusok felismerésére és osztályozására képes. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan válik az AI a laboratóriumi mikroszkópiából ipari és környezeti döntéstámogató eszközzé, és milyen lehetőségeket nyit meg a jövő intelligens vízgazdálkodásában.

Dr. Zarándy Ákos

tudományos tanácsadó
HUN-REN SZTAKI

A koraszülöttek idegrendszeri fejlődése kritikusan függ az intenzív osztályon töltött első hetek minőségétől, ám az ellátás minőségének objektív, folyamatos mérésére mindeddig nem állt rendelkezésre eszköz. A HUN-REN SZTAKI és a Semmelweis Egyetem közös munkája nyomán olyan kameraalapú, mesterséges intelligenciát középpontba állító monitorozó rendszer készült, amely érintésmentesen, a csecsemő terhelése nélkül követi az idegrendszeri érés kulcsindikátorait, és valós időben azonosítja az alvás-ébrenléti ciklusokat – ezek igazoltan a neurodevelopmentális kimenetel biomarkerei. A modellek validációja klinikai adatokon történt; az alvás-ébrenlét felismerés és a testhelyzet-osztályozás a klinikai gyakorlatban is megbízható pontosságot ért el. Orvosi szempontból a technológia először teszi objektíven mérhetővé a neurodevelopmentális ellátás (NIDCAP, FINE) addig csak szubjektíven értékelhető minőségét; társadalmi szempontból hozzájárulhat ahhoz, hogy a koraszülöttek kognitív károsodásának kockázata csökkenjen, és a véges intenzív ellátási kapacitás hatékonyabban hasznosuljon.

Dr. Földesy Péter

kutató
SZTAKI

A nagy nyelvi modellek és chatbotok már ma is részei a hétköznapoknak: a betegek leletek, vércukorértékek, étkezés, életmód vagy kezelés kapcsán kérnek tőlük magyarázatot. Mit érzékel ebből a diabetológus a rendelőben, és mire használhatók biztonságosan ezek az eszközök? A korszerű szenzorok és inzulinpumpák egyre több adatot elemeznek, és bizonyos terápiás döntéseket támogatnak vagy automatizálnak; más megoldások – MI-alapú vércukorszint-előrejelzés, étkezés- és aktivitásfelismerés, megerősítéses tanuláson alapuló inzulinadagolás, digitális ikrek – még kutatási fázisban vannak. A beszélgetés kutatói, diabetológusi és érintetti nézőpontból mutatja meg, hol tart a technológia, és mely döntéseket nem szabad átengedni az algoritmusoknak.

Erős Antónia

Egy Csepp Figyelem Alapítvány
alapító

Dr. Kis János Tibor

Belgyógyász, diabetológus szakorvos
Észak-budai Szent János Centrumkórház • Egy Csepp Figyelem Alapítvány

Siket Máté

adjunktus
Óbudai Egyetem

A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye a retinopátia: idejében felismerve kezelhető, későn felismerve látásvesztéshez vezet – a szűrés szűk keresztmetszete pedig a szakorvosi kapacitás. Az előadás egy országos, telemedicinás alapú szűrőhálózat lehetőségét járja körül, amely a cukorbetegek lakóhelyén, a háziorvosi rendelőkben működne: a speciális kamerával készült képeket mesterséges intelligencia elemzi, és a Semmelweis Egyetem vizsgálata szerint a rendszer 90 százalék feletti pontossággal jelzi a kóros eltéréseket. A záró kérdés az, mi hiányzik leginkább ahhoz, hogy egy ilyen szűrés a mindennapi ellátás része legyen: technológia, finanszírozás vagy szervezés.

Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt

szemész szakorvos, egyetemi tanár, igazgató
Semmelweis Egyetem

Az agykutatás és a mesterséges intelligencia viszonya kétirányú: az idegrendszer működése inspirálta a mai tanuló rendszerek egy részét, a gépi tanulás pedig ma olyan mennyiségű agyi adat elemzését teszi lehetővé, amely korábban feldolgozhatatlan volt. Az előadás ott fogja meg a kérdést, ahol az adat keletkezik: a valós idejű, háromdimenziós agyi képalkotásnál. Az akuszto-optikai többfoton-technológia nagyságrendekkel gyorsabb méréseket tesz lehetővé az élő agyban, és ez állítja elő azt a felbontást és adatmennyiséget, amely nélkül az agyműködés gépi tanulásos modellezése nem lenne lehetséges. A visszatérő kérdés: melyik irány adott eddig többet – az MI az agykutatásnak, vagy az agykutatás az MI-nek?

Dr. Rózsa Balázs

Alapító, Tudományos Igazgató
BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont és Femtonics Kft

Mi történik a figyelemmel, az emlékezettel és a problémamegoldással, ha a mindennapi gondolkodási feladatok egy részét rendszeresen egy MI-asszisztensre bízzuk? Az előadás klinikai kutatások eredményein keresztül választja szét, mit tudunk ma már mérni a kognitív hatásokból, és mi az, amit egyelőre csak feltételezünk. A kérdés nem elvont: a képernyőhasználat ma már a legkisebb korosztályt is érinti, és a mesterséges intelligencia ebben a sorban a következő tényező. Ez a nap egyetlen olyan előadása, amely nem az ellátást, hanem magát a felhasználót vizsgálja.

Dr. Papp Magor

Igazgató
Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központ

Hol a helye a mesterséges intelligenciának a mentális betegellátásban – mit tud az empátiából, hol vannak a biztonsági határai, és milyen klinikai szupervízió mellett engedhető be? A beszélgetés az Anna AI-on keresztül konkretizálja a kérdést: ez a 2023 óta működő, ingyenes, chatfelületen elérhető támogató eszköz onkológiai betegeknek, hozzátartozóiknak és szakembereknek szól, mintegy tizenöt nyelven, napi 24 órában. A gyakorlata jól körülírt: a pszichoonkológiai kompetencián kívüli orvosi kérdéseket elutasítja és klinikához irányít, az anonimizált beszélgetéseket klinikai szakpszichológus nézi át, és a deklarált tervezési cél az, hogy ne imitáljon pszichoterápiát. A nemzetközi vita tengelye ugyanez: mit utasítson vissza a rendszer, ki felel a krízis felismeréséért és továbbadásáért, és milyen formában valósul meg a szupervízió. A beszélgetés élő demóval indul, és a fejlesztői és a klinikai nézőpontot ütközteti.

Perényi Gitta

pszichológus, pszichopedagógus terapeuta

Csernák Bence

MedHubAI társalapító, AI CTO , AI-stratéga, terméktervező, fejlesztőmérnök

Csernák Tamás

társalapító, kereskedelmi igazgató
MedHubAI

Dr. Kovács Péter

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, onkopszichológus
Országos Onkológiai Intézet

Dr. Riskó Ágnes Viola

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

A műtéti döntés – hogy hol vezessük a metszést – évtizedekig a sebész képzésén, tapasztalatán és térlátásán múlt. A kiterjesztett valóság és a képvezérelt navigáció ma oda tudja vetíteni a képalkotásból származó információt, ahová a sebész néz: a műtéti területre. Az előadás a robotasszisztált mellkassebészet gyakorlata felől mutatja meg, mit ad hozzá ez a döntéshez, hol pontosabb a rendszer az embernél, és hol marad megkerülhetetlen az intuíció. A végén a kérdés a felelősségé: hol az a pont a műtőben, ahol a sebész felülbírálja a rendszer javaslatát – és mi alapján.

Dr. Ghimessy Áron

Osztályvezető, a robotsebészeti program igazgatója, orvosigazgató-helyettes
Országos Onkológiai Intézet

A precíziós onkológia ígérete az, hogy a terápia ne a daganat helyéhez, hanem a molekuláris tulajdonságaihoz igazodjon – ehhez viszont olyan mennyiségű genomikai és klinikai adatot kell értelmezni, amennyit ember már nem tud átlátni. Az előadás azt mutatja be, hol segít ma a mesterséges intelligencia a daganatgenetikai adatok kiértékelésében, a biomarkerek azonosításában és a személyre szabott terápiás döntésekben, és mennyivel rövidíti le a genetikai lelettől a terápiás döntésig vezető utat. Az előadás zárja az AI Healthcare Summit napi programját.

Dr. Patócs Attila

központvezető főorvos, egyetemi tanár, a diagnosztikai területért felelős orvosigazgató-helyettes
Országos Onkológiai Intézet

Tarts egy frissítő sétát az Imagine-nel a Városligetben, a millenniumi Budapest egyik legfontosabb helyszínén, és fedezd fel, mit tanulhatunk ma a századforduló elképesztő lendületű, jövőformáló fejlődéséből!

Tarts egy frissítő sétát az Imagine-nel a Városligetben, a millenniumi Budapest egyik legfontosabb helyszínén, és fedezd fel, mit tanulhatunk ma a századforduló elképesztő lendületű, jövőformáló fejlődéséből!

Tarts egy frissítő sétát az Imagine-nel a Városligetben, a millenniumi Budapest egyik legfontosabb helyszínén, és fedezd fel, mit tanulhatunk ma a századforduló elképesztő lendületű, jövőformáló fejlődéséből!